Új társadalmi projektet indít be az a mozgalom, amely motorja lett a Muzulmán Testvériség hatalma megdöntésének Egyiptomban.
A Tamarrrod (lázadás) fiataljait – életkoruk dacára – a "második egyiptomi forradalom atyjainak” tartják. Ők voltak azok – egyetemisták, aspiránsok, fiatal szakemberek -, akik június 30-án (Mohamed Murszi hatalomra jutásának első évfordulóján) átfogó kampányt kezdtek lemondatására. A Tamarrod akkor 22 millió aláírást gyűjtött össze a Murszi lemondását követelő felhíváshoz. A mozgalom lett annak a sokmilliós résztvevőjű menetnek a szervezője, amely június végén és július elején tiltakozó akciókat szervezett a Muzulmán Testvériség politikája ellen. Lényegében ezek a tiltakozómenetek lettek Murszi és hívei hatalomból való kiszorításának prológusai.
A mozgalom további terveiről Haszan Sahin, a Tamarrod központi tanácsának tagja számolt be Rádiónknak.
Önökön keresztül fordulók azokhoz a külföldi médiumokhoz, amelyek „katonai puccsnak” titulálják forradalmunkat. Az, ami Egyiptomban történt, a nép akarata volt. Óriási tömegek vonultak az utcákra, hogy megdöntsék a Muzulmán Testvériség zsarnoki rendszerét, az elnököt, aki nem váltotta be az egyiptomiak reményeit. A fegyveres erők a nép mellé álltak. Nagyon fontos ez, mert így sikerült elkerülni a vérontást. Most a Muzulmán Testvériség ezt „katonai puccsnak” nevezi: ők nem értik mi is az a katonai puccs. A Testvériség egy konkrét politikai projektet és egy konkrét személyt védelmez, akit a nép nem fogad el
Az egyiptomiak ugyancsak nem fogadják el azt a szerepet, amit most Anne Patterson, kairói amerikai nagykövet játszik. Az egyiptomiak megpróbálták őt nemkívánatos személynek nyilvánítani, és kiutasítani az ország területéről. Szennyes játékot játszik a szó valódi értelmében, mert segíti a Muzulmán Testvéris mostani terrorját. Ha az amerikaiaknak drága az Egyiptomhoz fűződő kapcsolat, akkor vissza kell hívniuk nagykövetüket. Mi ellenezzük az egyiptomi belügyekbe való beavatkozást. Magunk oldjuk meg a problémáinkat és határozzuk meg sorsunkat.
Hogyan lehet beszüntetni Murszi híveinek tiltakozását?
Meg kell különböztetni a bűntetteket a békés tiltakozásoktól. Az, ami most a Rabi al-Adavija mecsetnél folyik (itt gyülekeznek a Muzulmán Testvériség hívei), nem tekinthető békés akciónak. Ez olyan góc, ahol a Testvériség számos vezetőjét rejtegetik, azokat, akiket konkrét bűntények elkövetése miatt keres a főügyészség. Ők ezt a helyet bázisként használják a terrorakciók előkészítéséhez. Mindez árt Egyiptomnak, az egyiptomiaknak, a nemzetbiztonságnak, országunk érdekeinek. Mi ebben a szembenállásban a hadsereg és a rendőrség oldalán állunk. Különösen azt követően, hogy al-Karadavi sejk az egyiptomi katonák legyilkolására szólította fel a muzulmánokat. Úgy gondolom, meg kell őt fosztani egyiptomi állampolgárságától. Mi a magunk részéről kijelentjük: a hadsereg hazafias szerepének tesz eleget – védelmezi Egyiptomot és polgárait.
A jelenlegi szembenállásból csak egyetlen kivezető út van: le kell tartóztatni és el kell ítélni azokat, akik támadásokat intéznek állami létesítmények ellen, akik jogcím nélkül tartanak fegyvert. Nemrégiben kezdeményeztük, hogy a nagygyűlések színhelyein ellenőrizzék, hogy vannak-e ott fegyverek. A bírái hatalom, a főügyészség, az Arab Liga képviselőiből, közéleti személyiségeiből álló bizottságnak kell ezeket a vizsgálatokat elvégeznie. Ebben nem egyezett bele a Muzulmán Testvériség, ami mutatja, hogy vannak fegyvereik és erőszakra törekednek.
Nemrégiben találkozott Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Mit mondhat erről a találkozóról?
Nem szeretnénk, ha az Európai Unióval úgy alakulnának a kapcsolataink, mint az amerikaiakkal és nagykövetükkel. Az egyiptomi nép tiszteli azokat,akik tisztelik az ő akaratát. Az amerikai nagykövet számunkra nem kívánatos személy, mert beavatkozik belügyeinkbe. Nem egészen világos előttünk az, hogyan is viszonyul hozzánk az EU. Az Uniónak pontos állásfoglalást kell demonstrálnia Egyiptom viszonylatában, az országunkat fenyegető terrortámadásokkal szemben.
A találkozón megkérdeztem Ashtont: „Ön egyetért azzal, hogy lakása mellett fegyveres tüntetők legyenek? Ön egyetért azzal, hogy valamelyik európai országban terrorcsoportok működjenek? Bizonyára nem, Ön ezzel nem érthet egyet.” Ashton azért érkezett Egyiptomba, hogy tisztázza a folytatódó erőszak okait, azt, miként viszonyul az egyiptomi nép a Muzulmán Testvériséghez. A mi álláspontunk világos: el kell ítélni azokat, akik bűntetteket követtek el a nép ellen. Nem fogjuk megengedni, hogy a Muzulmán Testvériség vezetői büntetés nélkül elhagyják az országot. Az amerikaiak csak azért izgulnak Murszi meg a Testvériség más vezetői miatt, mert eszközként szolgálnak az amerikai projekt megvalósításához. De népünk megdöntötte a Muzulmán Testvériség hatalmát és ezzel lerombolta Obama elnök terveit.
Az Önök mozgalma milyen célokat tűz ki a közeli jövőre?
Most gondolkodni kell az új alkotmányon, az új alaptörvényen, amely nem osztja meg nemük és vallási felekezetük szerint az egyiptomiakat. Az alkotmánynak védelmeznie kell minden egyiptomi férfi és nő méltóságát, védeni az állam szuverenitását, figyelembe kell venni a hatalom megosztásának elvét. Hamarosan beindítjuk az „írd meg az alkotmányt” kampányt. Az egyiptomi nép részt vesz alkotmánya megírásában. Ebben az alaptörvényben tükrözni kell a június 30-i forradalom céljait. Ezt követően fogunk gondolkodni a választásokon.
A Tamarrrod (lázadás) fiataljait – életkoruk dacára – a "második egyiptomi forradalom atyjainak” tartják. Ők voltak azok – egyetemisták, aspiránsok, fiatal szakemberek -, akik június 30-án (Mohamed Murszi hatalomra jutásának első évfordulóján) átfogó kampányt kezdtek lemondatására. A Tamarrod akkor 22 millió aláírást gyűjtött össze a Murszi lemondását követelő felhíváshoz. A mozgalom lett annak a sokmilliós résztvevőjű menetnek a szervezője, amely június végén és július elején tiltakozó akciókat szervezett a Muzulmán Testvériség politikája ellen. Lényegében ezek a tiltakozómenetek lettek Murszi és hívei hatalomból való kiszorításának prológusai.
A mozgalom további terveiről Haszan Sahin, a Tamarrod központi tanácsának tagja számolt be Rádiónknak.
Önökön keresztül fordulók azokhoz a külföldi médiumokhoz, amelyek „katonai puccsnak” titulálják forradalmunkat. Az, ami Egyiptomban történt, a nép akarata volt. Óriási tömegek vonultak az utcákra, hogy megdöntsék a Muzulmán Testvériség zsarnoki rendszerét, az elnököt, aki nem váltotta be az egyiptomiak reményeit. A fegyveres erők a nép mellé álltak. Nagyon fontos ez, mert így sikerült elkerülni a vérontást. Most a Muzulmán Testvériség ezt „katonai puccsnak” nevezi: ők nem értik mi is az a katonai puccs. A Testvériség egy konkrét politikai projektet és egy konkrét személyt védelmez, akit a nép nem fogad el
Az egyiptomiak ugyancsak nem fogadják el azt a szerepet, amit most Anne Patterson, kairói amerikai nagykövet játszik. Az egyiptomiak megpróbálták őt nemkívánatos személynek nyilvánítani, és kiutasítani az ország területéről. Szennyes játékot játszik a szó valódi értelmében, mert segíti a Muzulmán Testvéris mostani terrorját. Ha az amerikaiaknak drága az Egyiptomhoz fűződő kapcsolat, akkor vissza kell hívniuk nagykövetüket. Mi ellenezzük az egyiptomi belügyekbe való beavatkozást. Magunk oldjuk meg a problémáinkat és határozzuk meg sorsunkat.
Hogyan lehet beszüntetni Murszi híveinek tiltakozását?
Meg kell különböztetni a bűntetteket a békés tiltakozásoktól. Az, ami most a Rabi al-Adavija mecsetnél folyik (itt gyülekeznek a Muzulmán Testvériség hívei), nem tekinthető békés akciónak. Ez olyan góc, ahol a Testvériség számos vezetőjét rejtegetik, azokat, akiket konkrét bűntények elkövetése miatt keres a főügyészség. Ők ezt a helyet bázisként használják a terrorakciók előkészítéséhez. Mindez árt Egyiptomnak, az egyiptomiaknak, a nemzetbiztonságnak, országunk érdekeinek. Mi ebben a szembenállásban a hadsereg és a rendőrség oldalán állunk. Különösen azt követően, hogy al-Karadavi sejk az egyiptomi katonák legyilkolására szólította fel a muzulmánokat. Úgy gondolom, meg kell őt fosztani egyiptomi állampolgárságától. Mi a magunk részéről kijelentjük: a hadsereg hazafias szerepének tesz eleget – védelmezi Egyiptomot és polgárait.
A jelenlegi szembenállásból csak egyetlen kivezető út van: le kell tartóztatni és el kell ítélni azokat, akik támadásokat intéznek állami létesítmények ellen, akik jogcím nélkül tartanak fegyvert. Nemrégiben kezdeményeztük, hogy a nagygyűlések színhelyein ellenőrizzék, hogy vannak-e ott fegyverek. A bírái hatalom, a főügyészség, az Arab Liga képviselőiből, közéleti személyiségeiből álló bizottságnak kell ezeket a vizsgálatokat elvégeznie. Ebben nem egyezett bele a Muzulmán Testvériség, ami mutatja, hogy vannak fegyvereik és erőszakra törekednek.
Nemrégiben találkozott Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Mit mondhat erről a találkozóról?
Nem szeretnénk, ha az Európai Unióval úgy alakulnának a kapcsolataink, mint az amerikaiakkal és nagykövetükkel. Az egyiptomi nép tiszteli azokat,akik tisztelik az ő akaratát. Az amerikai nagykövet számunkra nem kívánatos személy, mert beavatkozik belügyeinkbe. Nem egészen világos előttünk az, hogyan is viszonyul hozzánk az EU. Az Uniónak pontos állásfoglalást kell demonstrálnia Egyiptom viszonylatában, az országunkat fenyegető terrortámadásokkal szemben.
A találkozón megkérdeztem Ashtont: „Ön egyetért azzal, hogy lakása mellett fegyveres tüntetők legyenek? Ön egyetért azzal, hogy valamelyik európai országban terrorcsoportok működjenek? Bizonyára nem, Ön ezzel nem érthet egyet.” Ashton azért érkezett Egyiptomba, hogy tisztázza a folytatódó erőszak okait, azt, miként viszonyul az egyiptomi nép a Muzulmán Testvériséghez. A mi álláspontunk világos: el kell ítélni azokat, akik bűntetteket követtek el a nép ellen. Nem fogjuk megengedni, hogy a Muzulmán Testvériség vezetői büntetés nélkül elhagyják az országot. Az amerikaiak csak azért izgulnak Murszi meg a Testvériség más vezetői miatt, mert eszközként szolgálnak az amerikai projekt megvalósításához. De népünk megdöntötte a Muzulmán Testvériség hatalmát és ezzel lerombolta Obama elnök terveit.
Az Önök mozgalma milyen célokat tűz ki a közeli jövőre?
Most gondolkodni kell az új alkotmányon, az új alaptörvényen, amely nem osztja meg nemük és vallási felekezetük szerint az egyiptomiakat. Az alkotmánynak védelmeznie kell minden egyiptomi férfi és nő méltóságát, védeni az állam szuverenitását, figyelembe kell venni a hatalom megosztásának elvét. Hamarosan beindítjuk az „írd meg az alkotmányt” kampányt. Az egyiptomi nép részt vesz alkotmánya megírásában. Ebben az alaptörvényben tükrözni kell a június 30-i forradalom céljait. Ezt követően fogunk gondolkodni a választásokon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése