Háborúzni vagy nem háborúzni ? Még december közepén jelent meg egy interjú Lázár Jánossal, aki röviden utalt arra, hogy szerinte 2015-ben válságkormányzás jöhet, hiszen háború várható. A magyar közállapotokat és a médiát jellemzi, hogy ezeket a mondatokat nem, csupán a Fidesz belső konfliktusait emelték ki az interjúból. Lázár János jelenleg a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter, s egy törvénymódosításnak köszönhetően 2012-től ide tartozik az Információs Hivatal (IH), vagyis a külföldön tevékenykedő hírszerző hivatalunk. Éppen ez teszi különösen aggasztóvá Lázár János szavait, hiszen számára rendelkezésre állnak azok a titkos, tehát minősített információk, amelyeket az IH szolgáltat számára. Nem sokkal később Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője az Országgyűlésben kérdezte Lázárt az interjú ezen részéről, ahol a miniszter, ahogy fogalmazott, csak megerősíteni tudja szavait: jelenleg tehát az a legvalószínűbb, hogy háború lesz. Érdekes módon nemcsak ezt mondta, hanem két nagyon fontos dolog is elhangzott: 1. Lázár szerint az Egyesült Államok és Oroszország harcának (már ennek a ténynek a megemlítése is nagyon fontos) a kárpátaljai magyarság látja a legnagyobb kárát, szavai szerint a háború túszai ők, akiknek segíteni kell. 2. A két nagyhatalom harca miatt Magyarország is veszélybe kerülhet, és jó lenne átgondolni a politikánkat, mert az elmúlt háborúk mindig hatalmas károkat okoztak Magyarországnak a rossz szövetséges megválasztása miatt. Súlyos szavak, szinte már csak egy lépés választja el őt, hogy aláírja a Jobbik béke és a semlegesség deklarálása melletti politikai nyilatkozatát. Lázár Jánost, a Fidesz egyik meghatározó politikusát csak egyetlen egy dolog hátráltatja ebben: a Fidesz. Mert hiszen, miközben Lázár János háborús félelmeit ecseteli, aközben a magyar külügyi vezetés egy szót sem ejt Kárpátaljáért, s támogatásáról biztosítja a magyarság helyzetét folyamatosan rontó ukrán kormányt, azaz az Egyesült Államok újabb bábkormányát. Ezzel párhuzamosan pedig megszületett a kormány december 19-ei határozatai közül az egyik: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes utasítására a magyar nemzetgazdasági minisztériumtól elvonnak 31 millió Ft-ot, átcsoportosítva a külügyminisztérium számára, hogy azok január 15-ei határidővel átutalják az új ukrán kormány számára a "NATO által Ukrajna megsegítése céljából felállított a kibervédelmi képességek fejlesztését célzó pénzügyi alapnak történő pénzügyi felajánlás fedezetének biztosítása érdekében". A magyar gazdaság olyan jól áll, hogy képesek vagyunk erre is. A Honvédelmi Minisztérium eközben pedig több ezres közös ukrán-magyar-amerikai hadgyakorlatokat tervez 2015-re, hogy tovább fokozzuk a baltikumi légtérvédelem miatt így is feszültté váló helyzetet, belerángatva a magyar honvédeket is ebbe az újabb hidegháborúba. Újabban pedig a Fidesz prominens arcai tesznek tőlük szokatlan, az Egyesült Államokat bátrabban kritizáló nyilatkozatokat, amelynek csúcspontja Orbán Viktor beszéde volt, ahol már az USA műveleti területeként határozta meg hazánkat. Itt pedig egy erős törésvonalat láthatunk épp kibontakozni a Fideszben, amely túlnyúlik az aranyórák, táskák és sajtón történő beszólások tengerén, s sokkal nagyobb hatással van Magyarországra: kell-e hazánknak elköteleződnie a NATO és az Egyesült Államok agresszív politikája mellett vagy sem? A Jobbik válaszát már tudjuk, de vajon mit lép a Fidesz a hangzatos szavakon kívül? alfahir.hu A kép forrása: Titkolt hírek képekben - hogy képbe legyél
Megjegyzések
Megjegyzés küldése