Oroszország nemzetvédelmi politikája legfontosabb tényezőnek az atomháború megakadályozását tartja az éves frissítésen átesett katonai doktrína alapján, amit pénteken hoztak nyilvánosságra, és ezúttal kivették belőle a megelőző atomcsapás jogát. Az aktualizált orosz katonai doktrína nem teszi lehetővé a megelőző jellegű atomcsapást, kizárólag válaszlépésként teszi lehetővé az atomfegyverek bevetését. Korábban sajtóértesülések szerint az új változatban az atomfegyverek bevetésére is vonatkozni fog a megelőző csapás lehetősége, hogy az elrettentő erőt fenntartsák. Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország törekszik annak a hidegháborús retorikának felszámolására, amit a nyugati országok folytatnak, és nem folytatja a kölcsönös fenyegetés-fenyegetettség helyzetének fokozását.
Az atomfegyverek bevetésének körülményei a 2010-es változatban lefektetettek szerint maradtak: "Oroszország fenntartja a jogot, hogy atomfegyvert vessen be válaszként atomfegyver bevetésére, vagy bármilyen tömegpusztító fegyver bevetésére Oroszország és szövetségesei ellen, valamint olyan konvencionális támadás esetén, ami az állam létezésének alapjait fenyegeti."
Az elmúlt években a NATO Oroszország elleni katonai fenyegetése jelentősen megnövekedett. Moszkva folyamatos egyezkedései és a közös védelmi rendszer kiépítésére tett felajánlásai ellenére a NATO egyre közelebb tolja az orosz határokhoz rakétavédelmi rendszereit és nem adott biztonsági garanciákat arra vonatkozóan, hogy a rakétarendszer nem irányul Oroszország ellen. Idén augusztusban pedig hivatalossá vált, hogy a rakétarendszer Oroszország ellen is bevethető. Moszkvának mindeddig a legbiztosabb védelmet a gigantikus, folyamatosan fejlesztett és modernizált nukleáris csapásmérő ereje adta. Ez volt a legnagyobb biztosíték, ami az 1990-es évek folyamán megvédte a közvetlen katonai támadástól az országot.
Mára a csapásmérő erő sokkal nagyobb, modernebb, mobilizáltabb, mint a 90'-es években volt. A NATO-t alkotó tőkés kizsákmányoló országok már évtizedek óta Oroszországra mint megkaparintandó területre tekintenek. A rendszerváltás után kiépülő oligarcha rendszer ki is szolgáltatta az országot a nyugati tőkének, amely folyamatnak Putyin hatalomra kerülése vetett véget. Mivel a jelenlegi orosz vezetés folyamatosan kiszorította az atlantista tőkét az országból, ennek következményeképpen megnövekedett a nyugati katonai nyomás. Mostanra újra hidegháborús állapotok alakultak ki, amit mára egyik fél sem kíván tagadni. A diplomáciai kapcsolatok a legrosszabb hidegháborús időszakokat elevenítik fel, amit az atomfegyverek megelőző csapásként bevetésének lehetősége csak tovább fokozna.
A teljes cikk olvasása ...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése