Mozgósítás, rendkívüli állapot…statárium?

A negyedik mozgósítást követően az ország keleti régiójában kihirdették a rendkívüli állapotot. A miniszterelnök bejelentése sokkolta a közvéleményt. Sokan aggódnak vidékünkön is, hisz nem tudják, ez mivel jár, mire kell felkészülni. Na és mi történik, ha kihirdetik az oly sokat emlegetett hadiállapotot? Mi fán terem a rendkívüli állapot? A rendkívüli állapotból mi eddig szinte semmit nem éreztünk, s mint azt Andrij Szikora, a megyei katasztrófa-elhárítási szolgálat helyettes vezetője mondja, ez így is marad. A rendkívüli állapottal járó teendők ugyanis leginkább őket érintik. Az ilyen helyzetről és a vele járó intézkedésekről is az Ukrán Polgári Védelmi Törvénykönyv rendelkezik. – A jogszabály szerint három vállfaja van a rendkívüli állapotnak: természeti, technogén és szociális – mondja a helyettes vezető. – Jelen esetben a harmadikról van szó. Ezt háború, lokális és regionális konfliktusok, például nemzetiségi és vallási alapon kirobbant villongás, éhínség, kiterjedt sztrájkok és tömeges rendbontások esetén lehet életbe léptetni. Az állami szolgálat helyettes vezetőjének tájékoztatója szerint az intézkedéseik sorát a polgárvédelmi objektumok feltérképezésével kezdték. E szerint vidékünkön háborús konfliktus esetén 584 létesítmény szolgálhatná a polgárok biztonságát. Ezek közül 258-nak már felmérték az állagát. A nagy befogadóképességű és megfelelő állapotú óvóhelyek, pincék száma 140. A szolgálat legfontosabb teendője a felújításra szoruló menedékhelyek rendbetétele. 64 objektum viszont teljesen használhatatlan, mondta Andrij Szikora. „Mindent a frontért” Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátaljai Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka lapunknak elmondta, a hadiállapot bevezetését az Ukrán Nemzetvédelmi és -biztonsági Tanács (RNBO) kezdeményezheti, a javaslat az államfő elé kerül, majd az elnöki rendeletet a parlamentnek kell jóváhagynia és csak a ratifikálást követően lép életbe. A lakosságot a médián keresztül azonnal tájékoztatják. A hadiállapotot Ukrajna elleni katonai agresszió, az ország függetlenségét, területi egységét fenyegető fegyveres konfliktus esetén vezethetik be. A rendkívüli állapottal ellentétben, ami az ide vonatkozó törvények szerint nem tarthat tovább 60 napnál, a hadiállapotnak nincs meghatározott időintervalluma, ugyanakkor a bevezetésről és alkalmazásról szóló rendeletben meg kell határozni az időtartamot. – A hadiállapot ideiglenes igazgatási forma, amikor a polgári (béke) jogok egy része felfüggesztésre kerül, a hatóságok feladatait, megnövekedett jogkörrel, katonai parancsnokságok látják el – fogalmazott. – Lezárják a határokat, kijárási tilalmat vezethetnek be, az állandó lakhelyet csak külön engedéllyel lehet elhagyni, korlátozhatják a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot. Az állami struktúrák kiemelt védelem alá kerülnek. Honvédelmi kisegítő szolgálatra, fegyvertelen munkaszolgálatra kötelezhető a lakosság, az ipar átáll a katonai termelésre. A lakossági ingatlanokat, földterületeket és gépjárműveket katonai célokra használhatják fel „mindent a frontért, mindent a győzelemért” jelszó alatt. – A hadiállapot bevezetése nyílt hadüzenetet is jelent? – Bizonyos értelemben igen, ugyanis meg kell nevezni az agresszort, milyen irányból érkező támadás ellen készülnek védelemre. 15 ezer behívót kézbesítenek Ivan Vaszilcjun elmondta, Kárpátalján a tervek szerint 15 ezer behívót kézbesítenek a részleges mozgósítás negyedik – ami január 20-án kezdődött és 90 napig tartó – hullámában. Eddig 1089 behívó került átadásra, 657-en jelentek meg a lakhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságokon és 385-en estek át az egészségügyi alkalmassági, köztük pszichés és mentális vizsgálatokon, 208 személy felelt meg, míg 279-et további vizsgálatokra küldtek. Kedden az első körben 36 tiszti és őrmesteri rangban lévő személy kezdte meg a továbbképzést. Az ezredes kifejtette azt is, hogy míg az első időszakban az érintett bejelentett lakcímére vitték a behívókat, a jövő héttől munkahelyekre is ellátogatnak. – Hét eleji hír, hogy feketelistára kerülnek azok, akik kibújnak a mozgósítási kötelezettség alól… – Folyik a jegyzőkönyvezés azokról, akiket többszöri megkeresés után sem találtunk otthon, külföldön dolgoznak. Ezeket az adatokat továbbítjuk a rendvédelmi és nyomozati szerveknek, melyek minden egyes esetet egyénileg vizsgálnak ki. Tudjuk, hogy sokan megpróbálnak kibújni állampolgári kötelezettségeik alól. De mindenkinek meg kell értenie, ha nem most, akkor, majd az idei évre betervezett két további mozgósítás során ismét célkeresztbe kerülhetnek. – Az országos átlag több mint kétszeresét hívják be Kárpátaljáról az ukrán hadseregbe, tudtuk meg egy ukrán hírportál összeállításából. A cikkből kiderül, hogy az 1,2 milliós Kárpátalja megyéből 3000 embert érint a mobilizáció, ez a lakosság 0,24 százaléka. Ugyanez az arány országosan 0,11 százalék. Mivel magyarázható ez az eltérés? – Ezt a számot nem mi, hanem a vezérkar határozta meg. Országszerte 50 ezer főt terveznek mozgósítani, amit a lehetőségekhez mérten egyenlően osztottak el a megyék között. Tudni kell, hogy az első három hullámban Kárpátaljáról hívták be a legkevesebb személyt. Például a szomszédos Lemberg és Ivano-Frankivszk megyékből 2-3 szor több ember kapott behívót. Mi szintén nem teszünk különbséget a járások között és a lakosság részarányának megfelelően határoztuk meg a keretszámokat. Például, ha minden egyes kárpátaljai településről 5-12 és minden városból 25-75 embert sikerülne mobilizálnunk, nem lennének problémáink. Ugyanakkor vannak olyan települések, ahol 800–1500 személy van katonai nyilvántartásban, de eddig egyetlen embert sem mobilizáltunk. Kevés a harcra alkalmas Közös tanácskozáson összegezte a behívások eddigi tapasztalatait a megyei hadkiegészítő parancsnokság, a megyei egészségügyi főosztály, a járási osztályok, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat. Rendkívül nagy a hadkiegészítő egészségügyi bizottságának felelőssége, s külön-külön minden egyes orvosé is, emelte ki Volodimir Kuzmik, a megyei egészségügyi főosztály megbízott vezetője. Hangsúlyozta, a negyven év feletti egyéneknél az általános felmérésen kívül szemnyomás-, vércukor-mérést, valamint EKG-ét is kell végezni. Mint kiderült, Kárpátaljáról a napokban 33 egészségügyi dolgozót – 4 sebészt, 1 pszichiátert, valamint belgyógyászokat, infektológusokat – irányítanak a kelet-ukrajnai konfliktus helyszínére. „A pénz szereti a csendet” – Milyen gazdasági következményekkel járna a hadiállapot bevezetése? – tettük fel a kérdést Bacsó Róbert közgazdász docensnek. – Ez nagyban függ attól, hogy milyen feltételekkel lép hatályba a rendelkezés. Valószínűsíthető, hogy szigorodik a határokon való ellenőrzés, melynek következtében belassulna az áruáramlás (export és az import). Más mederben zajlana a gazdaságpolitika, forrásokat csoportosítanának át a költségvetésben és nagyobb hangsúly kerülne a hadiiparra. A jegybank pénznyomtatásba kezdhet, s így elszabadulhat az infláció, a pánik megfékezése érdekében pedig zárolhatják a lakossági banki betéteket. – A befektetői klíma is megsínylené? – Az utóbbi egy évben úgyis pangás volt, de egy ilyen lépés még tovább súlyosbítaná a helyzetet, hisz ne feledjük, „a pénz szereti a csendet”. Legfeljebb a hadiiparral kapcsolatos termelés lendülne fel, még akár munkahelyeket is teremthetne. – Kárpátalján szinte szemmel látható az elvándorlás… – Ez nem újdonság, e jelenség már évek óta tapasztalható. Viszont a mostani mozgósítások és sorozások miatt még inkább erőre kapott. – Hallani olyan feltevésekről, miszerint a hadiállapot nagyszerű ürügy lenne arra, hogy Ukrajna a külföldi hitelek elengedését kérje a Nyugattól. – Kétségtelenül erős „apropó” lenne, de a jelenlegi helyzetet figyelembe véve már most is próbálkozhatnak ezzel. Bárhogy is legyen, személy szerint úgy gondolom, a hadiállapot esetleges bevezetésével inkább politikai, semmint gazdasági célokat tartanának szem előtt. A lakosság járna a legrosszabbul A hadiállapot bevezetését nagyon is megérzik az állampolgárok, hisz a lakosság szabad mozgása, a közügyek gyakorlása is korlátozás alá esik, magyarázza Mihajlo Selemba. A politológus szerint az elnök által kihirdetésre kerülő statárium rendeletnek tartalmaznia kell a szigorítások részletes felsorolását. – A lakosságot érintő fontos eleme a hadiállapotnak, hogy az önkormányzat elrendelheti az általános munkakötelezettséget, vagyis minden épkézláb embernek jelentkeznie kell közhasznú munkára. Ez lehet romeltakarítás, tehergépkocsik ki- és berakodása, mezőgazdasági feladatok ellátása, de a közrend fenntartásában is részt vehetnek az állampolgárok. Ezt az ukázt különben Viktor Janukovics hagyta jóvá – folytatja a politológus. Fontos elem a kijárási tilalom elrendelése. E szerint a nap meghatározott időszakában civilek csak engedéllyel léphetnek az utcára. Az emberek és a gépjárművek szabad mozgását is korlátozhatják, mely a külföldiekre ugyanúgy vonatkozik, mint az ukrán állampolgárokra. A hatóság pedig bárhol igazoltathatja és megmotozhatja a járókelőket. Továbbá betilthatják a rádióamatőrök tevékenységét, blokkolhatják az internetes kapcsolattartást. A tilalom megsértőitől a hatóság elkobozza a műszaki cikkeket. – Beláthatatlan következményei lennének, ha bevezetnék a hadiállapotot – állítja Mihajlo Selemba. – Gyakorlatilag megbénulna a közélet, megszűnne a sajtószabadság, a gyülekezési jog. Nem utazhatnánk külföldre. Tilalom alá esnek a tömegrendezvények, nem lenne szabad semmilyen választást vagy referendumot rendezni. Ráadásul ez a helyzet korlátlan ideig fenntartható.



Forrás vagy tovább a teljes cikkre ...