Néhai Hóman Bálint 1946-ban háborús bűntett miatt brutális koncepciós perben életfogytiglanra ítélt egykori kultuszminiszter, történész felmentését kérte az ügyész és a védő egyaránt a Fővárosi Törvényszéken tartott perújítási tárgyaláson. Hóman Bálint az ávosok kegyetlenkedési miatt börtönben hunyt el 1951-ben. Az egykori vérbírók, zsidó és nemzsidó ávos terrorlegények és terrorkurvák meg vagy ágyban, párnák között döglöttek meg, vagy még most is élvezik kiemelt nyugdíjukat. Hóman Bálintot a népbíróság azért ítélte életfogytiglanra, mert álláspontja szerint háborús bűntettet követett el 1941-ben Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépésének kormánytagként történő megszavazásával. Hóman Bálint börtönben hunyt el 1951-ben. A hadba lépést annak idején az egész kormány megszavazta, így Hóman Bálint is - noha Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és egy-két társa előzőleg még tiltakozott az ellen - mondta a tárgyaláson Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet történésze, bíróság által felkért szakértő. Ujváry Gábor rámutatott: a kormányzói akarattal nem lehetett volna szembeszállni jogi és politikai, társadalmi okokból. A történész megjegyezte, hogy Hóman Bálint tudományos rehabilitációja gyakorlatilag lezajlott azzal, hogy a rendszerváltás óta sorban jelentek meg művei. Az ügyész perbeszédében azt emelte ki: a kormánytagok számára az önhibájukon kívül beállott hadiállapot deklarálása elkerülhetetlen volt. Ugyanakkor a háborús bűntett csak szándékosan követhető el, miután azonban a június 26-i rendkívüli kormányülésről csak hamisított jegyzőkönyvek maradtak fenn, Hóman Bálint szándéka nem bizonyított. Feltételezhető, hogy kész tények elé állították - vélekedett az ügyész, aki a történész szakértőre hivatkozva maga is arra hívta fel a figyelmet, hogy akkoriban két rossz, a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió között kellett választani. Nem cáfolható Hóman Bálint védekezése a háborúba sodródásról - tette hozzá az ügyész, aki felmentést indítványozott. Varga István ügyvéd, korábban több cikluson át fideszes országgyűlési képviselő, a Hóman Bálint perújítását kezdeményező oldalági rokon jogi képviselője az ügyészi indítvánnyal egyetértve leszögezte, hogy Hóman Bálint nem követett el háborús bűntettet, a hadiállapot beálltát Horthy Miklós eldönthette és el is döntötte. Varga István megjegyezte azt is, hogy a hét évtizeddel ezelőtti népbírósági ítélet megsemmisítése után remélhetőleg már az Akadémia se térhet ki az elől, hogy visszafogadja egykori tagját, Hóman Bálintot. Egy évtizede Hóman Bálint akkor még élő fia kezdeményezett perújítást, sikertelenül. A jelenlegi eljárást Harmath Kálmán, az elítélt oldalági rokona indította el. Ezt a büntetőeljárási törvény egyik módosítása tette lehetővé. Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja volt, egyetemi tanár, 1918-tól az Akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója, az 1920-as évek elején állt a Országos Széchényi Könyvtár, majd a Nemzeti Múzeum élén. A Hóman-Szekfűként emlegetett akkori reprezentatív magyar történelmi összefoglalás kezdetektől 15. századig tartó fejezeteit Hóman írta, a többit Szekfű Gyula. Hóman Bálint nem csupán kormánytag, Klebelsberg Kunot követve 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás és közoktatásügyi miniszter, de parlamenti képviselő is volt. Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került. Népbírósági perében Szekfű Gyula és az akkor még fiatal Kosáry Domokos történész - a rendszerváltást követően az Akadémia elnöke - állt ki mellette. A Fővárosi Törvényszék várhatóan egy hét múlva hirdet elsőfokú ítéletet Hóman Bálint perújítási ügyében.
Forrás vagy tovább a teljes cikkre ...
Forrás vagy tovább a teljes cikkre ...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése