A polgármester ássa a sírt, a képviselők viszik a koporsót

A jegyző mondta a gyászbeszédet, előtte a polgármester és a képviselő-testület tagjai is részt vettek a sírásásban, a koporsószállításban és az elhantolásban az alig ötszáz lelkes Békés megyei településen, Pusztaottlakán. Egy negyvenöt éves férfit kísértek utolsó útjára, aki öngyilkos lett. – Az eddig összesített számítások szerint 150 ezer forintjába került a forráshiánnyal küzdő falunak ez a köztemetés. Mindez akár a duplája is lehetett volna, ha nem vállaljuk magunkra a sír kiásását, a koporsószállítást, az elhunyt elhantolását és a gyászbeszédet – mondja Mokáné dr. Komlódi Eszter, Pusztaottlaka jegyzője. Hozzáteszi: soha eddig nem mondott gyászbeszédet. Most Márai Sándor Halotti beszéd című versét hívta segítségül. A temetésen részt vevők közül többen megköszönték neki a búcsú szavait. A jegyzőtől megtudjuk, hogy a szociális törvény rendelkezései szerint a köztemetés a polgármester hatáskörébe tartozik. Ezt a feladatot többféleképp lehet teljesíteni. Úgy is, ahogy ez a Békéscsabától 25 kilométerre lévő faluban, Pusztaottlakán történt. A negyvenöt évesen öngyilkosságot elkövetett férfi köztemetésének költségeit növelte, hogy nem természetes halála miatt törvényszéki boncolást kellett elvégezni, ami éppúgy az önkormányzat számláját terhelte, mint a holttest többnapi hűtése, ami ugyancsak sok tízezer forint. A koporsót is a község fizette. Ezért Simonka György polgármester úgy döntött, 2007 nyara és ősze után immár harmadszor, hogy a köztemetést a lehető legköltségkímélőbb módon, maguk végzik el. – Az lenne a legjobb, ha a hozzátartozók fedeznék a költségeket. Az elhunytnak voltak rokonai, de nekik nem volt pénzük a temetésre – mondja a jegyző. – A halottakat tisztességgel el kell temetni. Itt a falu mindig segít, ha kell, akár így is, mert sok szegény rászorul erre. Nem először fordult elő nálunk ilyen szomorú eset. Nem kevés pénzt spórolt meg a községnek a polgármester a képviselőkkel együtt azzal, hogy sírt ástak és temettek – mondja könnyeivel küszködve Lászk Györgyné, aki templomi kisegítőként húzta meg a temetésre hívó harangot. A falubeliektől megtudjuk, hogy az elhunyt férfi szüleit korán elveszítette, beteg bátyja ápolása miatt biztos munkahelyétől kellett megválnia, s ezután kicsúszott a talaj a lába alól. Egy neve mellőzését kérő képviselő elmondja: többször kapacitálta a férfit, hogy jelentkezzen a munkaügyi központban, de végül nem ment el. Magányosan élt, alkalmi munkából jutott egy kis pénzhez. Aztán eldobta magától az életét. Az önhibáján kívül forráshiányos község kiadásait azzal is mérsékli a polgármester és az alpolgármester, valamint a négy képviselő, hogy a 2006-os megválasztásuk óta egyikük sem vesz fel tiszteletdíjat. Békés megyében évente többtucatnyi köztemetés költségeit állják az önkormányzatok, ám információnk szerint eddig sehol másutt nem fordult elő, hogy a sírásástól a hantolásig a polgármester és a testület tagjai részt vettek volna a szertartásban. Nemrégiben az egyik viharsarki városban a közpénzből megbízott temetkezési cég négy munkatársa vitte ki a halottat koporsóban a temetőbe. Elmaradt a gyászbeszéd, és nem volt senki, aki az utolsó útjára elkísérte volna az elhunytat. Néma, szertartás nélküli temetés volt. Pusztaottlakán viszont a fél falu ott volt a gyászszertartáson. (NOL) Bal-Rad komm: Kis magyar abszurd. Vagy a szürreális MAGYAR VIDÉK valósága? Ha ez nem napjainkban történne, csóválnánk a fejünket, és még vihognánk is tán a filmvászonra illő történeten. Fodul a mondás: Segíts magadon, mert Isten és a politika már úgysem segít rajtad! Pusztaottlaka KÉPVISELŐINEK, POLGÁRMESRÉNEK, JEGYZŐJÉNEK pedig CSAK elismerés jár! Emberek ők az embertelenségben!

Forrás vagy tovább a teljes cikkre ...

Megjegyzések