Tudták, merték, megcsinálták. A baloldali politika nevében az egykori proletárok utódjait legatyásították, lezüllesztették, adósságcsapdába ejtették. Miközben önmagukat szakembernek hazudták, szétdúlták a gazdaságot, elszabadították a bűnözést, az országot gyarmati sorba lökték. Tömegessé tették a liberális elvet: szegénységből nyomort. Az oligarchia lakájpolitikusait a társadalom végül békésen passzra tette. Vihették a holmit, utazhattak külföldre, az üzleti élet — ha nem is megbecsült — elfogadott alakjaivá kupálódtak. Ám ahogy az lenni szokott egy-egy békés átmenet után: elszemtelenedtek. Sőt. Vérszemet kaptak. Odaülnek a lakájmédia kamerái elé, és igazságot osztanak. Az erkölcsileg lenullázódott macskajancsik foghegyről osztanak ki minősítéseket a demokratikus választásban győztes politikusoknak: azoknak, akik a Hazugságkirály és a Ciántablettás által hátrahagyott szennyet el akarják takarítani. Demokráciában ez is lehetséges. Ám szégyenletes az ilyen demokrácia. A demokrácia ugyanis nem működhet jogállamiság nélkül. És a jogállam követelményeit érvényesíteni kell azokkal a politikai bohócokkal szemben is, akik óriási kárt okoztak a jelen és a jövő nemzedékeinek, ám külföldi érdekcsoportok médiumai ma luftballont fújnak belőlük. Jogállamban az erkölcsi elévülés ismeretlen.
Forrás vagy tovább a teljes cikkre ...
Forrás vagy tovább a teljes cikkre ...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése