Ezért lőtték le az orosz gépet: 20 falu miatt kockáztatják a világbékét

(...) Milyen haderő az, amelyik nem foglyokat ejt, hanem a katapultált pilótákat még a földetérés előtt lelövi, ahogy a türkmén vagy másként turkomán brigádok tették. (Igen, ők például a mérsékelt felkelők sorait erősítik.) ... Ennél sokkal konkrétabb összefeszülési pont is van, mégpedig két tucat turkomán falu sorsa Észak-Szíriában, a Latakia fölötti hegyekben. (...) Világosan látszik, hogy az orosz gép lelövése ennek az eseménysorozatnak a része: nem a légtér megsértése számított igazán a törököknek, hanem észak-szíriai testvéreik szorongatottá vált helyzete. Előbb figyelmeztették az oroszokat, hogy hagyják abba a bombázást, aztán a vadászgép leszedésével be is váltották a fenyegetést. De kik ezek a szíriai turkománok? ... A határ Szíria és Törökország között teljesen mesterséges: az első világháború után húzták meg a vegyes arab-török vidéken (a közelben Afrin körül egy kurd kanton is van), amikor a nagyhatalmak felosztották az Oszmán Birodalmat. Az ún. alexandrettai szandzsák - ez a mai Törökország legörbülő „zsebe” a tengerparton - hovatartozása egy ideig eldöntetlen maradt. Ez hagyományosan a történelmi Szíria régiójához tartozott, de végül vitatott körülmények között 1938-ban Törökországhoz csatolták (a törökök katonai erőt is bevetettek, és etnikai tisztogatást rendeztek). Az új államhatárok azonban nem biztosítottak etnikailag fekete-fehér helyzetet: a török oldalán maradtak arabok és a szíriai oldalon is maradt török nyelvet beszélő kisebbség, akik valóban évszázadok óta élnek a Turkomán-hegység két tucatnyi hegyi falvában, és az arab lakossággal vegyesen más területeken is. A számukat 100 és 200 ezer közé teszik (de vannak jóval merészebb becslések is). Amikor 2011-ben kitört a szíriai polgárháború, a szír állammal hagyományosan bizalmatlan turkománok milíciákat szerveztek, hogy megvédjék szülőföldjüket, és szövetséget kötöttek az Aszad-ellenes felkelőkkel. Később a felkelők oldalán egyre nagyobb szerephez jutott az iszlamista al-Nuszra Front is, amely szintén élvezi Törökország támogatását. Amikor egyszer-egyszer az ellenzéki-turkomán szövetség nehezebb helyzetbe került, a törökök mindig beavatkoztak. Valószínűleg katonákat is küldtek már titokban. A turkománok tehát szorult helyzetbe kerültek, és a nagy testvér, Törökország nem fogja tétlenül nézni, hogy a hegységet a szír hadsereg meghódítsa – ez ugyanis etnikai tisztogatással is együtt járna, mert a falvakban a lakosságnak nem lenne maradása.A harctéri tudósításokon látszik, hogy az elfoglalt falvak máris teljesen üresek. Ennek fényében nyer értelmet az is, hogy miért támad Aszad északon hegyi falvakat, amikor látszólag – Európából nézve – inkább az Iszlám Állam ellen kellene minden erejével küzdenie: meg akarja akadályozni egy török protektorátus létrehozását Szíria területén. Mi lehet a mostani konfliktus lokális kifutása? Két opció lehetséges: a) az oroszok látványosan megsértődnek, neheztelnek, elégtételt követelnek, de valójában „veszik az adást”, és azonnal visszaparancsolják Aszadot a hegyekből b) az oroszok feldühödnek az inzultus miatt, és még inkább segítik Aszadot az offenzívában. Ebben az esetben viszont meg merjük kockáztatni: a török reguláris hadsereg be fog vonulni Szíriába, és megszáll az ország területéből egy jókora darabot. Onnan aztán soha többé senki ki nem csalogatja őket, ahogy 1975 óta bent vannak Észak-Cipruson is, és bent maradnak, míg világ a világ.
Olvasd tovább ... http://ift.tt/1Nr6gMG